Máté evangéliumának 14. fejezete

Mt. 14, 1-12. Keresztelő János fejvétele

 1-12. „Ez ama Keresztelő János; ő támadt fel a halálból, és azért működnek benne az erők.”

Heródes kijelentése bizonyítja, hogy a szellemek újra testet öltésében való hit akkor már benne volt az emberekben. Homályosan és tévesen, de bennük volt. Miért volt bennük, és miért homályosan? Azért volt bennük, mert minden emberben ott van, mint lényegtörvény, amely meghatározza a haladását. Minden haladásnak elváltozás képezi az alapját. Többé vagy kevésbé, homályosan ott van az emberben, aszerint, hogy a bukott szellem több vagy kevesebb rossz tulajdonságot vetett le, s ezáltal többé vagy kevésbé tisztult, gyengébb vagy erősebb öntudathoz, és lényegtörvényének megismeréséhez jutott. A tiszta szellem előtt ez világos, az megy öntudatosan a haladás útján, míg a tisztátalan sötétben tapogatózik, botorkál, tévelyeg.

Heródes nem reinkarnációról beszél, hanem azt mondja, hogy Keresztelő támadt föl a halálból, és azt érzékelteti, hogy nem egy életünk van, hanem van szellemünk, ami visszajöhet. Érdekes megfogalmazás, mert ez valahol természetes a számára. Tudja, hogy keresztelőnek ő vette a fejét, és mégis azt mondja, hogy ő támadt föl. Heródiás a lányán keresztül elérte a célját, hogy Keresztelőt megölesse. Heródes hozzáállása is végtelenül emberi. Elszomorodik persze, de ha megszegi a szavát, mit gondolnak majd róla az emberek. Fél is Keresztelőtől, de valahol tiszteli is.

Keresztelő Jánosnak mindenképpen meg kellett halnia, ez volt a jel, hogy Jézusnak is meg kell halni.

Mt. 14, 13-21. Jézus megvendégel ötezer férfit

 „És mikor ezt meghallotta Jézus, elméne onnét hajón egy puszta helyre egyedül”.

Szüksége volt arra, hogy elvonuljon, hogy feldolgozza ezt az információt, mert rá is ez a sors várt, illetve a kereszthalál. De a sokaság nem hagyta őt magára. Követték az emberek, Ő pedig: „…megszáná őket, és azoknak betegeit meggyógyítá.”

Mekkora szeretet volt benne, hogy a kínhalál gondolatát félre tudta tenni, meggyógyította a betegeket, és még enni is adott az embereknek. Jézus teljesen tudatában volt a feladatának, és itt a feladat volt az első. Minden cselekedetével, megnyilvánulásával példát mutatott követői számára.

„Nincsen itt, csupán öt kenyerünk és két halunk. Ő pedig monda: Hozzátok azokat ide hozzám.”

Jézus materializálta a kenyeret és a halat oly módon, hogy az azokból letört részecskék növekedését idézte elő. Itt mutatta meg a Messiás a hatalmát a dolgozó természet-szellemek fölött, akik az összes alkotási folyamat mozgatói.

Gyakorlati delejezők tapasztalatai által többszörösen bebizonyított tény, hogy éhséget lehet csillapítani gyomorra irányított delejes vonások segítségével is, de sokkal könnyebben történik szellemek által, lévén ezeknek az ereje sokszorta nagyobb.

Mt. 14, 22-33. Jézus a tengeren jár és a süllyedő Pétert felemeli

Jézus elküldte a tanítványokat, hogy szálljanak hajóra és menjenek át a túlsó partra, ő majd elbocsátja a sokaságot. Majd fölment a hegyre imádkozni. Végre egyedül maradhatott.

„A hajó pedig immár a tenger közepén vala, a haboktól háborgattatva; mivelhogy a szél szembe fúj vala. Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván. És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának. De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!”

Jézus megértette a félelmüket, és megnyugtatta őket. „Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.” Azaz adj nekem erőt a jelenléted által. „És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen. De látva a nagy szelet, megrémüle… Uram, tarts meg engem!” Péternek megingott a hite, és ahogy a hite fogyatkozott, úgy kezdett merülni. Nem a teste súlyánál fogva zuhant lefelé.

Nekünk is ezt kell kiáltanunk mindannyiunknak, amíg el nem érjük az eggyé válás tűzhelyét. Amikor is benne élünk Isten erejében, hasonlóan Krisztushoz, mert a mi saját erőnk nem lesz elegendő ahhoz, hogy a kísértések és a gonosz szenvedélyek tengerén biztonságban tegyünk meg minden lépést. A Mester szava megszívlelendő intés szándékunk megerősítéséhez: „Kicsinyhitű, miért kételkedél?” Megmutatja nekünk, hogy erős hit nélkül, az Isten segítségében való rendíthetetlen bizalom nélkül nem járhatunk ezen az úton, a kétely pedig a bukásunkat okozza. Kérjük hát rendületlenül: Istenünk, Atyánk, erősítsd meg a hitünket!

Mt. 14, 34-36. Jézus mindenkit meggyógyít, a ki hozzáér

 „És általkelvén, eljutának Genezáret földére…És kérik vala őt, hogy csak az ő ruhájának peremét illethessék. És a kik illeték vala, mindnyájan meggyógyulának.”

Nem a ruhája szegélyének érintésétől gyógyultak meg az emberek. Az energia, amihez a ruhája érintésén keresztül hozzájutottak, az gyógyította meg őket. Csodálatosan szép ez a hit, mert ha erős hit nem lett volna bennük, akkor nem gyógyultak volna meg. A hit erejével vonzották magukhoz Isten gyógyító kegyelmét. Hiába lett volna Jézusnak hatalmas és erős energiája, ha nincs kellő erejű hitük, nem tudtak volna meggyógyulni. (100%)

 /Forrás: Jézus Által az Atyához/