Máté evangéliumának 20. fejezete

Mt. 20, 1-16. Példázat a szőlőmunkásokról

 „Mert hasonlatos a mennyeknek országa a gazdaemberhez, a ki jó reggel kiméne, hogy munkásokat fogadjon az ő szőlejébe.”

Miután a föld elért egy olyan kialakulási fokozatot, hogy az emberek elszállásolására alkalmassá vált, Isten megengedte, hogy a föld körében dolgozó szellemek testet öltsenek rajta. Az volt ezzel a célja, hogy az anyag segítségével az állatemberből fölfejlődjenek az észemberi szintre, megtalálják és fölismerjék a látható természetben a Teremtő nyomait, és ennek alapján tanulják meg megbecsülni az ő jóságát.

„És kimenvén három óra tájban…” Amidőn az emberek a fejlődésük során felfogták, hogy az ember nem csak test, hanem szellem is, Ábrahám által elküldte őket az Istenben való hit szőlőjébe, ahol megegyezett velük, és létrehozta a körülmetélésnek szövetségét, a hitszövetséget, mint a hit által való megigazulás jelét, és megígérte nekik fizetségként örök birtokul a Kánaán országát.

„Hat és kilencz óra tájban ismét kimenvén…” Mózes által ismét elküldte az embereket a parancsolat szőlőjébe, és megkötötte velük a szövetséget annak jeléül, hogy cselekedetei által igazul meg az ember, és megígérte nekik a Messiást. Eljött Keresztelő János előkészíteni a Messiás útját, és megpecsételte az Ószövetséget, rámutatván ujjával az ígéret beteljesülésére: Krisztusra, a Messiásra.

És szólt ismét kilenc órakor Jézus által, és elküldte az embereket a vezeklés szőlőjébe, és mondta nékik: „vezekeljetek, mert elközelített a mennyeknek országa”. Megalkotott az emberekkel egy újabb szövetséget Krisztus áldozata által, a Kegyelem szövetségét, amely minden állati áldozatot megszüntetett, és ígéretet tett nekik, hogy ez a szövetség a szellem által fog betöltetni, és ez az ígéret beteljesült, és a Szent Szellem megjelent.

És általa szól Isten az emberekhez most, a tizenegyedik órában sok médiumon keresztül, mindenféle nyelven és mindenféle jelek által. Elküldte őket a Jézus Krisztus evangéliuma beteljesülésének szőlőjébe, mondván: „Meg akarom adni nektek Krisztus által azt, ami igaz. Fel akarlak szabadítani benneteket az anyag alól a szellem feltámadása (a halálból való feltámadás) végett, ha hisztek a szellemben.

S íme, sokan voltak Ábrahám idejében, akik vesződtek az egy Istenben való hit szőlőjében, de nem voltak képesek felfogni ezt az egységet, és hit tekintetében üresek maradtak.

És sokan voltak Mózes idejében, akik vesződtek a parancsolatok szőlőjében, és nem voltak képesek megtalálni a megváltás reményét, és reménytelenek maradtak.

És sokan volt Krisztus idejében, akik vesződtek a vezeklés szőlőjében, és nem voltak képesek felfogni az Isten szeretetének kegyelmét, mely közöttük működött és maradtak megátalkodottak és szeretetlenek.

És sokan lesznek az evangéliumnak a spiritizmus által való beteljesülése idején értelem, és tudományosság tekintetében kiváló emberek, akik nem fogják a szellemet megismerni, és szellemtelenek maradnak.

Ellenben sok egyszerű és jelentéktelen ember fogja őt megismerni, és ezek a tudósokat és jelentékenyeket túl fogják szárnyalni. Mert sokan vannak hivatva a hitre, reményre, szeretetre, de kiválasztva a hitnek, a cselekedeteknek, és a kegyelemnek komoly gyümölcseihez még kevesen lettek, mert óriási még a vakok, süketek, és a megátalkodottak serege: „óh, bárcsak látnának szemeikkel, hallanának füleikkel, értenének szíveikkel, hogy segíthetnék rajtuk” mondja az egyé lett szellem, Krisztus.

Mt. 20, 17-19. Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit

 Miután elmondta ezeket a hasonlatokat, azonnal szólt a kiengesztelés áldozatáról melyet Ő fog a régi törvény betöltése végett és az újszövetség életbeléptetéséről az Ő dicsőséges feltámadása által / a halálból, vagyis az összes testetöltésekből a szabad szellemi létre való feltámadás által/ ami az emberek garasát, díját képezi. /

 Mt. 20, 20-28. Zebedeus fiai, rangkérdés

Ketten pedig a tanítványok közül egy kéréssel fordultak a Mesterhez, nem értették meg, hogy a felelet már benne volt a Mester hasonlatában. 

„Megihatjátok-é a pohárt, a melyet én megiszom? és megkeresztelkedhettek-é azzal a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem?”

„Vajon képesek vagytok-e betölteni az Újszövetséget? Betölteni kötelesek vagytok, mert erre a célra lettetek kiválasztva, de a díjatok megállapítása az Atyára tartozik, akivel kegyelemre szerződtetek.

Árasszátok el a világot az evangéliummal, és ha ezt akarjátok, akkor fel kell magatokat áldoznotok. Nem szabad, hogy uralkodjatok, hanem hogy szolgáljatok. El kell tűrnötök a világot, és szolgálni tartoztok egyik a másiknak, valamennyien valamennyinek, és ezáltal Egynek, a ti Atyátoknak. Éppúgy, ahogyan megjelentem én tűrni és szolgálni Istennek, a világnak, és nektek, és odaadtam életemet sokak megváltásáért, akik hisznek az én életemben, az én feltámadásomban, és szeretnek engem.”

Mt. 20, 29-34. Két vak

 A vakok (laikusok) így kiáltottak: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtunk! A látók (tanítók) pedig nem tudták őt felismerni, és ördögnek tartották. Így van most is, az evangéliumnak a spiritizmus által való beteljesülése idejében, amikor a szellem elárasztja a világot, és mégis olyan sokan vannak a szellemtelenek.

Óh, jóságos megváltónk, könyörülj rajtuk, nyisd ki a szemeiket! (100%)

 /Forrás: Jézus Által az Atyához/