Az alázat

Beszéljetek az alázatról és az önátadásról.

Amíg nem tudjuk megélni a kicsinységünket, a kiszolgáltatottságunkat (lanovka szindróma), az Istenfélelmet, addig nem tudjuk megvalósítani az önátadást. Addig az egónk és a gőgünk kiszorítja az Istent az őt megillető első helyről.

Mi az alázat?

Az Istennel való kapcsolatunkban megnyilvánuló kicsinységünk, parányiságunk kifejeződése.

 Mi a megalázkodás?

Az emberi kapcsolatainkban megnyilvánuló érdekek által motivált alázat, elvtelen tolerancia. 

 Jézus Krisztusnak minden megnyilvánulásában az Atya iránti mélységes alázata és tisztelete fejeződik ki. Ő volt az egyedüli fizikai testben élő személy, aki ismerte, látta az Atyát. Emberi szem nem láthatta, még Mózes sem.

Mi emberek csak az ószövetségi és újszövetségi bibliából ismerhetjük meg az Atyát hitelesen. Leghitelesebben azonban Jézus Krisztus tanításából, mert Ő személyesen is ismerte, látta. Ha bennünk is kialakul a helyes istenkép, megismerjük Istent teljes valóságában, nagyságában, akkor megértjük az ószövetségi bibliai kifejezést, az Istenfélelmet. Az Atya nem a tulajdonságai miatt félelmetes, hanem hatalmassága, nagysága, mindenhatósága teszi félelmetessé, az, hogy minden szál az ő kezében fut össze.

Az Atya nagysága az egész teremtett világban a legnagyobb: méretekben, tudásban, bölcsességben, erőben, képességben. Ez az Isten az, aki ránk, emberekre, annyira odafigyel, hogy a hajunk szála sem görbülhet a tudta nélkül. Minden teremtményének a kezében tartja a sorsát. Az Ő szeretete tart minket életben.

Mi, emberek engedetlenek voltunk. Lázadtunk, megtagadtuk az Istent, fölrúgtuk a vele kötött szövetséget. Ennek ellenére Istennek nem célja az emberek gonoszságaik miatti elpusztítása, de szándéka a bűnnel megfertőzött emberek megtisztítása, visszavezetése az eredeti, paradicsomi állapotokhoz. Ehhez a visszavezetéshez határtalan szeretetet, türelmet tanúsít irántunk. Hagyja, hogy az emberek saját megtapasztalásaik, karmáik, szenvedéseik által ismerjék föl vétkeiket, hibáikat. Mindezekhez Őrangyalt, segítő angyalokat ad, hogy segítsenek minket a jóra. Ha beleláthatnánk abba a csodálatos másik világba, nagyon elszégyellnénk magunkat.

Isten annyira szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta értünk, hogy ez a visszaaraszolás a megváltás következtében megvalósulhasson. Földi ember ilyen önzetlen szeretetre, áldozatra nem lenne képes.

Igazságtartalma: 99%.

Mi az alázat?

A lexikon meghatározása szerint az alázatos emberi magatartásában az ember kicsinysége, függősége, jelentéktelensége nyilvánul meg.

Az ember semmivel sem rendelkezik, mert mindent Istentől kapott: a lelkét, a szellemét, a testét, még a szabad akaratát is, azonban ez az egyetlen, ami eszközül szolgálhat az alázat kifejlesztésére, amivel kifejezésre juttathatja háláját Isten jóságáért és kegyelméért. Ő az egyetlen a világon, akivel szemben jogos az alázat. Egyébként bármilyen cél, anyagi, erkölcsi, hatalmi, vagy valamilyen előnyös pozíció érdekében tanúsított alázat is megalázkodást jelent. Nagyon lényeges itt is a mérték meghatározása, felismerése. Mert minden rossz egy elrontott jó.

Természetesen függő helyzetünkből adódó, vagy más anyagi létszükségletünk fenntartásához kijáró alázat szükségszerű. Fontos, hogy értékelni tudjuk a másik ember jóindulatát, jó cselekedeteit, szakmai tudását, határozottságát stb. Ezt a másiknak kijáró tiszteletet, alázatot nem szabad elrontani. Minden rossz egy elrontott jó. Mind a két fél elronthatja, de leggyakrabban a kiszolgáltatott fél az, aki ezt a nagyobb előny érdekében kezdeményezi. Ha vevőre talál, akkor a remélt előnyök miatt megvalósul a függő helyzetben lévő megalázkodása. A megalázkodás mindig csak számításból, a nagyobb előny érdekében jön létre.

Az elköteleződést vegyük nagyon komolyan. Mit jelent az, hogy elköteleződés?A szövetségkötés emberi oldala az elköteleződés.

Ha az elköteleződést fölrúgjuk, illetve nem tartjuk be, akkor az Istennel való szövetséget rúgjuk föl. Érvénytelenné válik a szerződés, nem számíthatunk Isten kegyelmeire, nem vehetünk Úrvacsorát sem.

Keressük, kutassuk Isten létének megnyilvánulásait az életünkben. Ennek fáradtságos munkája nélkül nem jutunk a meggyőződéses hitre.

Ha magunk akarjuk megoldani a föltisztulást, akkor nem sikerülhet. Ezeket az elvárásokat Isten nélkül betölteni, megvalósítani lehetetlen, csakis Istennel együtt, Istenért lehet megvalósítani. Hiába akarjuk magunk megvalósítani, a bennünk lévő sátáni természet ezer módon gáncsol el. „Aki szeret engem, megtartja tanításomat, én is szeretem, és Atyám is szeretni fogja, lakást veszünk nála.”

Először szeretni kell Istent, teljes szívünkből, teljes lelkünkből, minden erőnkkel. Adjuk át Istennek az első helyet a szívünkben, hogy hozzá igazíthassuk az életvitelünket. Neki akarjunk megfelelni. Azért törekedjünk betartani a törvényeit, mert meg akarunk felelni az elvárásainak, a tetszése szerint akarunk élni. 

Mindenki mondjon le az erőlködésről; ne erőlködjünk, ne akarjunk, engedelmeskedjünk. Ez a lényege annak, amit tenni kell. Minden élethelyzetben, szituációban azt kutassuk, hogy mit vár el tőlünk az Atya. Ismerjük be tehetetlenségünket. Saját akarásunkkal csak rosszat tehetünk. Uram szólj hát, mit tegyek? Mit vársz tőlem? Ezeken gondolkodjunk el.

Mi a megtérés? Hogyan lehetne definiálni? Kaphatok én erre választ? Igen kaphatsz.

A benneteket körülvevő világ a bennetek lévő lelketeket tükrözi vissza. A megtérés az, amikor ebben a káoszban megvilágosodik az egyetlen helyes megoldás Isten igazságai, törvényei, és Jézus Krisztus tanításai által: a kivezető út, az újjászületés.

Aki teljes meggyőződéssel elkötelezi magát az Atya oldalán és Jézus Krisztus követőjévé válik, az Isten törvényeinek megcselekvése által megtisztítja a szívében az első helyet, és átadja az Atyának, hogy az ő elvárásaihoz igazítva az életvitelét, kialakuljon benne és körülötte a rend. Ez is egy folyamat, mint az újjászületés.